Jump to content

Szúnyogok, akiknek már a nevétől is borsódzik a hátunk

2017. 06. 03. 09:05

Magyarországon 53 féle csípőszúnyog faj él, Ázsiából 3 faj érkezett az utóbbi 10 évben, amelyek veszélyesebbek lehetnek. Kell-e tartanunk tőlük? 

 

Már a szúnyogok neve hallatán is eszünkbe jutnak az álmatlan éjszakák és a piros, viszkető duzzanatok. Magyarországon 53 csípőszúnyog faj él, de nem mindegyik keresi a társaságunkat. Leggyakrabban az emberek azokkal a csípőszúnyogokkal kerülnek interakcióba vagy kapcsolatba, melyek szeretik az emberi vért, ezek közül a fajok közül a gyötrő szúnyog az (Aedes vexans), amellyel a leggyakrabban találkozhatunk hazánkban.

A név nagyon találó erre a rovarra: nemcsak vérszomjas mivoltuk zavaró, hanem a zümmögésük is.

De miért is annyira idegesítő a hangjuk?

A válasz valószínűleg az evolúciónkban keresendő. Azt feltételezzük, hogy azoknál a szúnyogoknál, melyek az embereket is megcsípik, illetve komolyabb fertőzéseket terjesztenek – ilyen a malária, a dengue, azaz a csonttörő láz, vagy a sárgaláz vírusa -, ezeknél a szúnyogoknál, a zümmögésük a frekvenciájára az emberek érzékenyebbek lettek, azért, hogy el tudják kerülni ezeket. Hasznos tulajdonság tehát, hogy idejében értesülünk egy szúnyog jelenlétéről.

A csípőszúnyogok által terjesztett betegségekbe hal bele a legtöbb ember a Földön: évente nagyjából 750 ezer – 1 millió ember hal meg. Elsősorban a trópusi területeken, azon belül is a fejlődő országokban fordul elő, a halálesetek többségéért pedig legnagyobb részben a malária felelős.

Nem kell közvetlen veszélytől tartanunk

A hazai fajok vizsgálata alapján nem kell közvetlen veszélytől tartanunk. Az ország különböző területéről befogott több 10 ezer példányból egyes esetekben a kutatók ugyan kimutatták a nyugat-nílusi láz vírusát, az usutu vírust és különböző fonálférgeket, de a megfertőződött egyedek aránya 1 ezrelék az érintett területeken.

Nagyobb kockázatot jelenthet az utóbbi 10 évben feltűnt 3 ázsiai eredetű csípőszúnyog faj: az ázsiai bozótszúnyog, a koreai szúnyog és a zebra-, vagy tigrisszúnyog. Ezekről azt kell tudni, hogy faodvakban fejlődnek, természetes élőhelyükön. A tojásaikat a víz felszín fölé rakják, mert eső következtében megemelkedik az odúban a vízszint, így ki tudnak kelni a lárvák.

Hazánkban a zebra szúnyog jelenléte aggasztó

Ha azonban a nőstény egy kamion ponyvájára rakja le a tojásokat és másik országba átérve éri azokat víz, az állatok ott kelnek ki: hazánkba is így juthattak el ezek a fajok. Közülük legfontosabb a kontrasztosan fekete-fehér csíkos zebra szúnyog jelenléte, amely nemcsak éjszaka, hanem fényes nappal is csípi az embert, ráadásul jelentős a kórokozókkal való kompatibilitása is.

Szerencsére úgy tűnik, ez a faj a hideg teleinket nem éli túl. Magyarországon sárga színnel van jelölve két megye, ahol zebraszúnyogot találtak, amely azt jelenti, hogy nem képez hazánkban stabil populációkat, ellentétben az ázsiai bozótszúnyoggal, amelyik igen, sőt terjed nyugatról kelet felé is, viszont sokkal kevesebb kockázatot jelent, mint a zebraszúnyog.

A szúnyogok hasznosak is lehetnek

Jelentős beporzó szerepük mellett, a táplálékláncban is fontos feladatuk van. Szinte vízben fejlődik minden faj lárvája, ahol a halaknak jelentős táplálékforrás, a vízből kirepülve pedig rengeteg szerves anyagot vonnak ki a vízből, amely hat a tavak feltöltődése ellen. Bár globális szinten nagyon veszélyesek, hazánkban nem kell tartanunk a csípőszúnyogoktól. És ha esetleg meg is csípne egy, gondoljunk arra, nagyobb lenne a baj, ha nem léteznének.

(Forrás: vakaciozzunk.hu;hirado.hu | Kép: wikimedia.org)