Online megrendelt repülőjegyeknél fontos, hogy ellenőrizzék, az utasfoglalás ténylegesen megtörtént-e, kinek a nevére szól (megegyezik-e a hivatalos okmányban levővel) és a beszálló kártyát inkább nyomtassák ki, mert sok esetben ezért a repülőterek külön pótdíjat szabnak ki. Ellenőrizzék, hogy az utazáshoz igényelt poggyászjegyet is megrendelték-e – mondta el a hirado.hu-nak Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület (BBT) elnöke.

Azt tanácsolta, az utasok mielőtt az adott légifuvarozóval megkötnék a szerződést, figyelmesen olvassák el a vállalkozás weboldalán elérhető Általános Szerződési Feltételeit (ÁSZF). Ebből ugyanis konkrét információt kapnak az utazás pontos részleteiről, a kézi poggyász, illetve bőrönd méreteiről, az indulást megelőzően teljesítendő kötelezettségeikről, az utazás átfoglalásáról, időpont-módosításról, az esetleges névváltoztatási vagy név átírási lehetőségekről és azok költségeiről.

Hogy a bőrönd füle megmaradjon

A BBT elnöke elmondta: nincs egységes szabvány vagy rendelet a poggyász méreteiről, így annak meghatározása, hogy mi minősül kézipoggyásznak, a légitársaság joga. Épp ezért, - és hogy ne kelljen a reptéren letörni a bőrönd fülét -, jobb, ha tényleg megkeressük az adott légitársaság ÁSZF-jében a bőrönd és poggyász méretekkel, ezek súlyaival kapcsolatos információkat.

Baranovszky György felhívta a figyelmet arra: a légi járattörlés vagy 3 órát meghaladó késés esetén éljenek az uniós (261/2004 EK) rendeletben biztosított kártalanítási jogukkal .E szerint az alábbi összegekre jogosultak az utasok:

• 0-1500 km-e s távolságnál, bármilyen viszonylatban 250 euró a kártalanítás összege,
• 1500 km-es távolságnál EU-s államok közötti járatok esetén 400 euró,
• 1500-3500 km-es távolságnál EU-s állam és 3. ország közötti járatok esetében 400 euró,
• 3500 km távolság felett EU-s állam és 3. ország közötti járatok 600 euró.

Ekkor nincs elállási jog

A szakember kiemelte: az online megrendelt repülőjegyek, szállások és egyéb utazási szolgáltatások esetén a repülőjegy-vásárlók nem élhetnek az indokolás nélküli 14 napos elállási jogukkal. Erre a repülőtársaságoknak is fel kell hívnia a fogyasztók figyelmét.

Ha az utazók a szállást kupon vagy bónusz vásárlásával veszik igénybe, akkor mindig tájékozódjanak arról, hogy kivel kötnek szerződést és arról a vállalkozásról is, akinek a szolgáltatására beváltható a kupon – javasolta a BBT elnöke.

Késett a járat, ugrott az átszállás

Baranovszky György szerint ugyan nincs egységes előírás arra vonatkozóan, hogy a légitársaságok az indulás előtt mennyivel zárhatják be a kapuikat, (jellemzően az indulás előtt fél, egy óra) - ha nincs erre külön ok – nem tagadhatják meg az utasnak a beszállítást. A BBT elnöke úgy fogalmazott, ez többnyire a túlfoglalások miatt szokott előfordulni. Mint mondta, ha úgy adnak el jegyet, hogy rövid az átszállási idő, s késik a gép, akkor nem hivatkozhat arra az utas, hogy neki azt mondták, nem fog késni a repülő. Ám ilyen esetben a légitársaságnak kötelessége, hogy más járaton biztosít helyet számára.

A BBT elnöke elmondta: joggal kérdezik az érintett utasok, hogy ha az EU még a csirkék tartásának, szállításának pontos körülményeit is megszabja, akkor arra miért nincs szabvány, hogy mekkora helyet kell biztosítani az utasnak, hogy kényelmesen repüljön? Ma ugyanis az a trend, hogy egyre szűkebbek a helyek, mert egy géppel minél több utast akarnak elszállítani a repülőtársaságok.

Sokan nem tudják, hogy csak akkor kaphat-e kártérítést, ha törlik a járatát, vagy akkor is, ha a járat késik. Bizonyos feltételek teljesülése esetén mindkét esetben jár a kártérítés. Akkor nem jár kártérítés, ha a járattörlésre/járatkésésre rendkívüli körülmények, például rossz időjárási viszonyok miatt került sor. A légitársaságnak azonban ebben az esetben is kötelessége, hogy segítséget - jegyár-visszatérítést vagy átfoglalást - ajánljon fel, és hogy a várakozás során gondoskodjon az utasok ellátásáról (frissítőkről, étkezésről és/vagy szállásról).

Gyerekrepjegy nincs

Arra sincs szabály – fogalmazott Baranovszky –, hogy hány éves korig ingyenes a repülés. Általában két éves korig nem kell jegyet váltani, utána pedig felnőttjegyet (!) kell váltani, még akkor is, ha életszerűtlen, hogy egy két éves gyermek végig egyedül – és ne a szülője ölében – utazzon több órán át. Szóval, a légiközlekedésben gyerekjegy nincs.

Baranovszky György felhívta a figyelmet arra: az utazás során minden esetben érdemes az utasnak utas- és poggyászbiztosítást kötni, akár a rövidebb utakra is, mert így az esetlegesen felmerülő – nem a légitársaság felelősségi körébe tartozó – poggyászkárok és balesetek esetén a biztosító fedezi a költségek megtérítését. Érdemes úgynevezett, sztornó biztosítást kötni. Ez azt jelenti, hogy a szerződésben meghatározott esetekben, különösen hirtelen fellépő betegség esetén, ha a vásárló mégsem tud elutazni, úgy a befizetett részvételi díj egészét vagy egy részét visszakaphatja.

Az utazási szerződést egyébként írásban – papíron vagy elektronikus dokumentumban – kell megkötni, és a módosítása is csak ilyen formában történhet.

Ilyen esetben is lehet kifogással élni

A szakember felhívta a figyelmet arra: ha az igénybe vett szállásszolgáltatással kapcsolatban van kifogása, akkor terjesszen elő minőségi kifogást az utaskísérőnél, ha nincsen ilyen személy, akkor a helyszíni szolgáltatónál. Ha ez sem orvosolja a panaszt, úgy közvetlenül azt az utazásszervezőt kell értesíteni, akivel megkötötte a szerződést, a közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó a felelős.

Végezetül elmondta: minőségi kifogással élhetnek például az utazási szolgáltatás bármilyen jellegű hibája miatt, így különösen a szoba komfortfokozatával, a programokkal, a rossz minőségű ételkínálattal, a takarítással, a wellness szolgáltatás hiányosságaival és az akadálymentességre vonatkozó megtévesztő nyilatkozattal összefüggésben. A hiányosságokat fényképekkel és egyéb okirati bizonyítékokkal kell dokumentálniuk.